Lehet dinoszauruszt klónozni?

T. rexet ma nem lehet klónozni. Ehhez jó állapotban megmaradt örökítőanyag, vagyis DNS kellene, ilyet azonban egyetlen nem madár dinoszaurusz maradványaiból sem sikerült találni. A kövület elárulja, hogyan épült fel a test, de teljes genetikai leírást nem ad. A borostyánba zárt rovarokból sem került elő ilyen anyag. Élő dinoszauruszt viszont bárki láthat minden nap: ők a madarak.

Csont van, de a recept hiányzik

Kövesedéskor az ásványok kitölthetik a csont pórusait, sőt az eredeti anyag egy részét is felválthatják. Attól azonban, hogy a csont alakja szépen megmaradt, a genetikai információ még nem maradt meg vele.

A DNS törékeny molekula, idővel szétesik, a nem madár dinoszauruszok kihalása óta pedig nagyjából 66 millió év telt el. Klónozásra alkalmas DNS-t eddig sem a T. rexből, sem más nem madár dinoszauruszból nem találtak.

A borostyánba ragadt szúnyog szép mese

A filmekben a szúnyog megcsípi a dinoszauruszt, beleragad a fából csorgó gyantába, a tudósok kinyerik belőle a vért, és máris épül a szafaripark. A valóságban a kutatóknak ez sehogy sem jött össze.

A borostyán valóban bámulatos épségben megőrzi a rovarok testét. Csakhogy az megkövesedett fagyanta, nem pedig egy vérrel teli fagyasztóláda! Sokan kerestek már ezekben a szúnyogokban használható dinó-DNS-t, de nem találtak. Legfeljebb mai baktériumok nyomai kerültek elő, amelyek jóval később másztak be a kő repedéseibe. Abból pedig nem lesz T. rex.

Apró morzsákból nem születik király

A tudósok olykor valóban találnak fehérjemorzsákat vagy apró molekularoncsokat a több tízmillió éves csontokban. Ez viszont korántsem olyan szakácskönyv, amelybe bele van írva: „Így készíts T. rexet”. Inkább egy kitépett könyvlapra hasonlít, amelyről a zápor már évmilliókkal ezelőtt lemosta a betűket.

A filmben a hiányzó részeket béka-DNS-sel foltozták be. Ez forgatókönyvírói ötlet: béka-DNS-sel nem lehet pótolni a Tyrannosaurus hiányzó genetikai információját, és klónozni sem lehetne vele.

A madarak már visszatértek – sőt, el sem mentek

Semmiféle csodás klónozásra nincs szükség ahhoz, hogy megint dinoszauruszok járjanak a bolygón. Az ablakpárkányra pottyanó veréb pontosan ebbe a családba tartozik, erről a másik kalauzunkban bővebben is olvashatsz.

Az Archaeopteryx a kártyánkon egy félméteres jurakori lény, valóságos híd a kis ragadozók és a mai madarak között. Belőle sem lehetne viszont semmilyen trükkel T. rexet összerakni.

Mit csinálhatsz szafaripark helyett

Nézd meg a valódi kövületeket egy múzeumban, vagy hasonlítsd össze a kártyákat itt az oldalon. Rajzolj hitelesen: a T. rex legyen pikkelyes, a Velociraptor pulykaméretű. A végén pedig tedd próbára a tudásodat a kvízzel!

A Jurassic Park filmeket persze nyugodtan szeretheted, csak tudd, hogy a konyhában lopakodó raptorok egy izgalmas fantázia szülöttei. A múzeumi vitrinben fekvő kövület viszont nem játék, hanem a valóság.

Amit a gyerekek kérdeznek

Lehet dinoszauruszt klónozni?
Ma nem tudunk nem madár dinoszauruszt klónozni, mert nem találtuk meg a szükséges örökítőanyagot. A borostyánba zárt rovarok sem szolgáltattak ilyet.
És ha találnak egy tökéletesen ép csontot?
Egy csont alakja kiválóan megőrződhet anélkül, hogy klónozásra alkalmas DNS maradna benne. Ilyen DNS-t nem madár dinoszauruszokból még nem találtak.
A filmben miért sikerült mégis?
Mert az egy kitalált hollywoodi történet. Az írónak egy látványos kaland kellett, nem pedig unalmas kémiaóra.
És mi a helyzet a mamutokkal?
A mamutok sokkal később éltek, maradványaik pedig a fagyos északi jégben konzerválódtak. Az egy teljesen más történet, és akkor sem T. rex. Mamutokról itt nem írunk.
A madarak élő dinoszauruszok. Az számít?
Nagyon is! Csak éppen ők nem laborban készült klónok, hanem maguk küzdötték át magukat a 66 millió éven.
Akkor miért keresik még mindig a csontokat?
Hogy megértsük, hogyan éltek ezek az állatok. A csont elárulja a test formáját és felépítését, de nem adja a kezünkbe az indítókulcsot a feltámasztáshoz.

Ezt jegyezd meg!

Források

  1. Can we bring back dinosaurs? Natural History Museum, London · angol
  2. The half-life of DNA in bone: measuring decay kinetics in 158 dated fossils Allentoft et al. · Proceedings of the Royal Society B · 2012 · angol

🔍 Fedezd fel a dinoszauruszokat 🎮 Játssz a kvízzel

Kártyák

Még több kalauz